A rész úgy kezdődik, hogy Angel egy bárban ül, leitta magát. Legalábbis mi azt hisszük. Kiderül azonban, hogy jókedve – mosolya nem alkoholmámornak köszönhető: egész egyszerűen el akar vegyülni a tömegben. Megfigyelés alatt tart néhány fiatalt, akik hamarosan el is mennek. Angel követi őket. A srácok vámpírok, akik három lányt szeretnének megenni. Na persze Angel megakadályozza ezt, miközben az őt nem ismerő tévénézők számára is kiderül hogy bizony ő is vámpír. A bunyó után mogorván elvonul, semmi kapcsolatot nem létesít a megmentett lányokkal. Hazamegy nagyon tetszetős, de kupis, helyenként üres lakásába, ahol azonban talál valakit. Egy fickót, akit sosem látott azelőtt. Naná, hogy el akarja zavarni, de a fickó bemutatkozik: Doyle-nak hívják, és közli, hogy segíteni jött. Az ő szájából halljuk Angel történetét, képekkel illusztrálva: Angel gonosz volt, az egyik leggonoszabb és legerősebb vámpír a világon. Semmi nem érdekelte, csak a gyilkolás, a szórakozás, a vér. Aztán azonban egy napon jól megjárta: megölt egy cigánylányt, akinek családja bosszúállás céljából visszaadta a lelkét. A rengeteg áldozat, kegyetlenség, és borzalom emléke szánalmas csövest csinált belőle. Aztán egy napon találkozott egy lánnyal. Buffyval, a vámpírvadásszal. Az ő oldalára állt és segített neki a harcban, amit az a sötét lények ellen folytatott. Közben azonban megtörtént a legnagyobb baj, ami Angel életében megtörténhetett: egymásba szerettek. De nagyon. És minden megtörtént köztük, aminek meg kellett történnie. Arról azonban nem tudtak, hogy amint Angel egy pillanatnyi igaz boldogsághoz jut, azonnal elveszti a lelkét és ismét azzá válik, aki volt: egy vérszomjas fenevaddá. Az igaz boldogság persze eljött, és Angel át is változott. Hosszú viaskodás következett, majd egy visszaállító átok, a lényeg: Angel ismét a jó Angel, akit bár imádott Buffy, és aki szintén imádta Buffyt, el kellett mennie, hogy soha többé ne lehessen vele boldog. Most pedig, Los Angelesben, kizárta a világot, az embereket, minden érzést, és csak annak él, hogy vezekeljen bűneiért. Angelnek persze nem esik jól, hogy más szájából hallja a szívének még mindig oly fájó történetet. Doyle azonban nem sokáig hagyja merengeni, mesél tovább. Ő egy féldémon (tüskék nőnek ki a fejéből), akit a Létező Erők időről – időre látomásokkal látnak el, bajban lévő ártatlan emberekről. Azért jött, hogy Angel ezen látomások alapján segítsen az embereken. Mielőtt feleszmélhetne, Doyle már a kezébe is nyom egy papírt: egy lány nevével és egy címmel (Tina kávézója). Arra próbálja rávenni Angelt, hogy kerüljön közelebb az emberekhez lelkileg is. Angel elmegy, hogy utánanézzen a problémának. A lány a kávézóban dolgozik, nagyon szép és kedves. Angel megszólítja, na persze a maga módján: mondd, te boldog vagy? Végül beszédbe elegyednek, megbeszélik, hogy Angel megvárja munka után. Ott aztán nagy meglepetés éri: a lány nekitámad egy gázspray-vel, és közli, hogy ha Russel küldte, akkor mondja meg neki hogy hagyja békén. Angel megnyugtatja, hogy nem a pasi küldte, csak jót akar. Segíteni. Meg is győzi a lányt, aki így elfogadja őt kísérőnek egy bulira, ahol Tina egyik barátnőjétől szeretné behajtani a tartozását. Itt találkozik Angel Cordeliával, aki a kapcsolatait építgeti, mint színésznő. Örülnek egymásnak. Cordy meséli, hogy milyen szép és csillogó élete van itt, hogy boldog, megkérdi Angeltől, hogy még mindig vámpír-e. Angel: erre nincs orvosság, Cordelia.JBúcsút vesznek. Tina közben hiába próbálja meggyőzni nagyon attraktív barátnőjét a pénz visszaadásáról, az nem tud fizetni. Már épp keresné meg Angelt, hogy menjenek el, amikor néhány fickó jelenik meg, hogy Russel beszélni akar vele. Tina menne, Angellel indulnak, de a mélygarázsban elragadják a lányt. Angel utánuk veti magát, az autóból szedi ki Tinát. Angel hazaviszi magához. Közben bepillantást nyerünk Cordelia „csillogó” életébe: egy darab szoba, éhezés, kosz, rendetlenség. Még egy normális szekrénye sincs, ráadásul az ügynökének is tele van vele a hócipője. Tina sírva mesél Angelnek Russelről. Hogy gazdag, lehet hogy megölt embereket (eltűnt egy barátnője), szereti a fájdalmakat, zaklatja. Míg vendége alszik, Angel a csatornákban közlekedve a könyvtárban kutat az eset után. Kiderül, hogy több lány is eltűnt hasonló körülmények között. Hazamegy, ott a rémálomból felébredő Tinát kell megnyugtatnia. Közli, hogy Russel megölte a barátnőjét. A lány észreveszi a papírt a nevével a földön, azt hiszi Angel csak játszik vele, hogy ő is Russel embere. El akar menni, Angel próbálja megakadályozni, de a fényre nem követheti. Tina arra is rájön, hogy Angel vámpír. A lány otthon pakol, sírva, sietve. A sorsát azonban nem kerülheti el: megjelenik Russel. Megnyerő modorával behízeleg, a teljesen elbizonytalanodó, síró lány könnyű prédává válik. Ugyanis a pasas is vámpír, meg is öli a lányt. Angel késve érkezik, megtalálja Tina holttestét. Doyle segít neki nyomozni, keresik Russelt. Russel következő prédájának Cordeliát szúrja ki. A lánynak azt mondják (méghozzá Tina attraktív barátnője), hogy egy filmes felfigyelt rá, és találkozni akar vele. A magányos Cordy boldogan megy el hozzá, de nem telik bele sok idő és villámésszel rájön, hogy vámpír (Buffy mellett, Sunnydale-ben nevelkedett, neki nem okoz gondot a fényt gondosan elzáró vastag függönyök, a tükör nélküli falak értelmezése). Nagy szerencséjére Angel eddigre rájön hogy hol lakik Russel, elmegy hozzá Doyle fuvarozásával (nem éppen a legbátrabb démon). Harcolnak a fickóval, de a hatalmas kastélyt őrző túlerővel szemben nincs mit tennie: felkapja Cordyt és golyózáporral övezve távoznak, Doyle vezet (már majdnem lelép, amikor a lelkiismerete visszazavarja újdonsült barátjáért). A következő helyszín Russel irodája, a Wolfram és Hart-tal köt éppen szerződést. Ez a vállalat mindent tud a démonokról, vámpírokról, és bizony az ő oldalukon állnak. Angel ebbe az idillbe sétál be egész egyszerűen. Jön a duma, hogy Russel a világ ura, így mindent megtehet. Angel mosolyogva a vámpír székének lábára lép, rávigyorog és megkérdezi: tud repülni? Aztán minden további nélkül kilöki emberünket az üvegablakon, ahol az nappal lévén hamuvá ég. Angel pedig elégedetten távozik. Odahaza. Angel a telefon előtt ül, a készüléket nézi. (Felhívja? Ne hívja?) Végül nagy elánnal felkapja a kagylót és tárcsáz. Buffy fel is veszi, beleszól, de Angel nem képes megszólítani a hangját hallva. Leteszi. Doyle jön be, próbálja nyugtatni, hogy hasznos volt amit tett, mert Cordelia pl. nagyon boldog, hogy megmentette. Cordelia sikolyának hangjaira mennek ki a szobából (csótányt látott takarítás közben). Végre bevallja, hogy bizony semmi sem igaz az ő színésznőségéből, és ha Angel megfizeti, vele marad és segít neki. Doyle teljesen odáig van érte, ráveszi Angelt, hogy tartsa meg a lányt (na azért nem kell annyit győzködnie). Így alakult meg a kis trió.