Los Angeles

Los Angeles (Spanyolul; Los Ángeles,) (teljes formájában: El Pueblo de la Reina de los Ángeles, magyarul: Az Angyalok királynőjének faluja "), röviden L.A., lakosság terén az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb városa. Fontos gazdasági és kulturális központ, a világ szórakoztatóiparának egyik legfontosabb fellegvára.

A várost hivatalosan 1850. április 4-én alapították, lakossága ekkor mindössze 1610 fő volt, ez lett egyben Los Angeles megye székhelye is.

A 2000-ben végzett utolsó teljeskörű népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 3 694 820, 2005. május elsején hivatalos becslés szerint 3 957 875. Az teljes agglomeráció (Metropolitan Area) lakossága 17 545 623. A város földrajzi értelemben is nagy, hiszen több mint 1200 km²-t foglal el, ezzel nagyobb New York-nál és Chicago-nál is. Los Angeles kétszer, 1932-ben és 1984-ben adott otthont Nyári Olimpiai Játékoknak, utóbbi "csonka Olimpia" volt, a politikai feszültségek miatt a Szovjetunió kezdeményezésére a legtöbb Kelet-Európai ország, így Magyarország sem vett részt rajta.

A város az USA egyik legnagyobb bevándorlási központja is, ezáltal etnikailag és kulturálisan az egyik leginkább sokszínű város a világon. Kellemes éghajlata, virágzó kulturális és gazdasági élete, az "amerikai álom" lehetősége vonzza leginkább az embereket.

Történet

A terület tengerparti részeit évezredek óta lakták az amerikai őslakosok ("Indiánok"), elsősorban a Tongva és a Chumas törzsek. A spanyolok először 1542-ben érkeztek a területre Juan Cabrillo vezetésével, de csak 1769-től állomásoztak itt tartósan. Juan Crespi atya egy "csodálatos folyó"-ról ír, amelyet a felfedezők "Nuestra Señora de Los Angeles de la Porciúncula"-nak neveztek el. 1771-ben alapították Szent Gábriel Arkangyal misszóját, ezzel biztosítva a terület feletti tartós spanyol befolyást.

Venice.

1781. szeptember 4-én a misszionáriusok települést alapítottotak, a folyó neve után, azt kissé lerövidítve El Pueblo de la Reina de los Ángeles-nek nevezték azt el, utalva Ferences-rendi kötődésükre. Mindazonáltal évtizedekig jelentéktelen kis misszió és ranch-szerű település maradt.

Mexikó függetlensége (1820) után a város sorsát meghatározó legnagyobb változást az 1847-ben, a mai Montebello helyén lezajlott csata jelenette, ezután a jenkik szerezték meg a hatalmat a környék felett, akik ezrével tódultak Kaliforniába az Aranyláz idején. Ez egyúttal ki is kövezte az utat az államnak az Egyesült Államokhoz történő későbbi csatlakozásához.

Los Angeles városát hivatalosan 1850-ben alapították, a vasút 1876-ra ért a városba. 1892-ben kőolajat találtak a környéken, 1923-ig a világ petróleum termelésének negyedét Los Angeles adta. A város fejlődése szempontjából azonban fontosabb volt a víz. William Mulholland irányításával 1913-ra készült el a Los Angele Aqueduct, egy 223 mérföld hosszú vízvezeték, ami az Owens folyó vizét szállította a városba. Elsősorban ennek számlájára írható a város 1915 utáni robbanásszerű növekedése. Habár később sok kritika érte az építőket és az egész elgondolást, az bizonyos hogy Los Angeles mérete és jelentősége a töredéke sem lenne a mainak a vízvezeték nélkül.

Az 1920-as évektől a mozi- és a repülőgép ipar is felfutott és hozzájárult a további növekedéshez. A város adott otthont az 1932-es Nyári Olimpiai Játékoknak. A II. világháború új prosperitást hozott, habár a város sok japán származású lakóját szállították internáló táborokba a háború éveiben. Ebben az időben jelentős számú német emigráns is érkezett a városba, többek között Thomas Mann, Bertold Brecht és Lion Feuchtwanger.

A háború utáni évek soha nem látott fellendülést hoztak, ekkor népesült be a San Fernando Valley környéke. Ez a folyamat volt a világon az első jelentős szub-urbanizáció, vagyis nagyon gyors, jelentős terület növekedés és egyidejű csökkenő népsűrűség. Az 1965-ös Watts-féle zavargások hozták felszínre a mélyen gyökerező faji megosztottságot, hiába az ország egyik legfiatalabb városáról is van szó. A kommunista országok távolmaradása ellenére az 1984-es Nyári Olimpia sikeres volt a város számára. 1992-ben ismét véres faji zavargások törtek ki, majd szó szerint is megrázta a várost az 1994-es Northridge-i földrengés.

2002-ben népszavazást tartottak a San Fernando Valley és Hollywood közigazgatásilag történő leválasztásáról, de a kezdeményezést a többség elutasította.

Geográfia és klíma

Los Angeles hatalmas terjeszkedése: a képen látható területen kb. 17 millió ember él

Az Egyesült Államok Népességnyilvántartó Hivatala szerint a város teljes területe 1290,6 km². Ebből 1 214,9 km² szárazföld és 75,7 km² víz, ez a teljes terület 5,86%-a. Legnagyobb kiterjedése Észak-Déli irányban 71 km (44 Mf), Kelet-Nyugati irányban 47 km (29 Mf), a város határának kerülete 550 km. Legmagasabb pontja a Sister Elsie Peak 5080 láb (kb. 1700 m), a San Fernando völgy ÉK-i részén fekszik, a Mount Lukens hegy része. Az időszakosan folyó Los Angeles River szintén a San Fernando völgyben ered, de szinte teljes hosszában betonozott csatornában folyik a Csendes-óceánig. A terület számos növény egyedüli termőhelye és sok biológiai közösség élőhelye, sajnos sok közülük a veszélyeztett vagy kihalófélben lévő faj. Klímája mediterrán, ami dús vegetációnak kedvez.

Városkép

A város számos önálló kerületre oszlik. Legtöbbjének neve azokból a falvakból származik, amelyet bekebelezett a növekvő város. Számos terület neve jelöl domborzati elemeket, főbb utcákat, néhány területet pedig a fejlesztők, építők neveztek el. Bár az elnevezések nem hivatalosak, mégis fontosak az ott lakóknak mind tájékozódási, mind kulturális és gazdasági szempontokból. A fontos útvonalakon sok tábla hivatkozik ezekre az elnevezésekre, a gyakorlat évtizedekre nyúlik vissza. 1999-ben hoztak létre helyi önkormányzatokat, ezek területe viszont sok helyen eltér a hagyományoktól.

Klíma

Egy virágzó Jacaranda-fa.

Los Angeles a Mediterrán övben helyezkedik el, enyhe nedves telek, meleg vagy forró, száraz nyarak jellemzik. Los Angeles és San Diego part menti területein az óceáni szelek kiegyenlítettebb időjárást, enyhébb teleket és hűvösebb nyarakat okoznak, mint a parttól távolabb eső területeken. Nyáron a hőmérséklet jóval 30 fok fölé emelkedhet, ilyenkor külünös gondot okozhat a szmog. A nyári átlagos nappali csúcshőmérséklet 29 °C, a legalacsonyabb éjszakai 18 °C. Télen a nappali csúcs 19 °C és éjszaka sincs hidegebb 8-10 °C-nál. Télen a legvalószínűbb az eső, de minden évszak meleg és száraz, évente 325 napon át süt a nap. A januári középhőmérséklet 14,6 °C, a júliusi 23,5 °C. A városban a legmelegebbet 1985-ben mérték Canoga Park-ban, 46,7 °C-t, érdekes módon a leghidegebb is itt fordult elő 1989-ben −7,8 °C. Számottevő (megmaradó) hóesés amolyan "egyszer-az-életben" jelenség, eddig mindössze háromszor fordult elő a város történetében, 5 cm-nyi hó 1932-ben esett, utoljára pedig 1949-ben havazott. Február a legcsapadékosabb hónap, de ez sem jelentős, évente mindössze 330-410 mm eső esik Los Angelesre.

Környezetszennyezés

A város földrajzi elhelyezkedésének és a legfőbb közlekedési eszközként használt autók hatalmas száma miatt a város jelentős légszennyezettségtől szenved, ez gyakran okoz szmogot. A Los Angeles-i medence és a San Fernando völgy felfogja a számtalan autó, kamion, hajó és vonat kipuffogó gázait és füstjét, ehhez hozzájárul az ipari és egyéb szennyezés is. A talajvíz egyre fenyegetettebb az olajszármazékoktól. Nyilvánvaló az összefüggés a nagyfokú szub-urbanizáció és a motorizáció között.

Szeizmikus aktivitás

Kalifornia más részeihez hasonlóan Los Angeles is gyakran van kitéve földrengéseknek, elsősorban a Szent-András törésvonal és két kisebb Dél-kaliforniai törés, a San Jacinto és a Banning közelsége miatt. A rengések többsége jelentéktelen, de a történelem során számos komoly földrengés is megrázta a térséget. Legutóbb az 1994-es Northridge-i, ennek központja a San Fernando völgy északi részén volt. A jelentős érzelmi megpróbáltatások mellett dollármilliárdokban mérhető károkat okozott a dél-kaliforniaiaknak. Korábban 1987-ben és 1971-ben jegyeztek fel jelentősebb rengéseket.

Emberek és kultúra

Demográfiai adatok

A 2000-ben készült hivatalos népszámlálás adatai szerint 3 694 820 lakos, 1 275 412 háztartás és 798 407 család élt a városban. A népsűrűség 3041,3 fő/km² 1 337 706 lakóépület található a területen, átlagosan 1101,1 db/km²

A lakosság etnikai megoszlása: 46,93% fehér, 11,24% afro-amerikai, 0,8% őslakos (indián), 9,99% ázsiai, 0,16% csendes-óceáni, 25,7% egyéb etnikum és 5,18% két- vagy több etnikumúnak vallotta magát. 46,53% vallotta magát (bármilyen etnikumú) Hispán/Latino származásúnak.

Az átlag életkor 32 év

Az egy háztartásra jutó átlagjövedelem $36 687, ugyanez egy családra számítva $39 942.

2 182 114 lakos született az Egyesült Államokban, ebből 1 485 576 California államban, 663 764-en más amerikai államban és 31 792-en az ország külbirtokain (Puerto Rico, Guam, Virgin-szigetek vagy Mariana-szigetek)

Az 1 512 720 külföldi születésű lakos közül 100 252 európai, 376 767 ázsiai, 20 730 afrikai, 4 104 óceániai, 996 996 latin-amerikai és 13 859 észak-amerikai. A külföldön születettek közül 569 771 fő 1990 és 2000 márciusa között érkezett az országba, 509 841-en amerikai állampolgárok, a másik 1 millió fő nem.

A város lakosait "Angelenos"-nak hívják, L.A. egy igazi világváros, az egyik legnagyobb és legváltozatosabb közösség a Földön. Különösen gyorsan növekszik a latin és az ázsiai közösség, utóbbiból itt található a legnagyobb az országban. Szülőhelyétől távol egy városon belül itt él a világon a legtöbb örmény, kambodzsai, filippínó, iráni, guatemalai, izraeli, japán, koreai, salvadori, thai, mexikói és nem utolsó sorban magyar.

Kb. 140 nemzet lakosai élnek Los Angelesben, összesen legalább 224 különböző nyelvet beszélnek. Jelentős etnikai enklávéi vannak a kínaiaknak (Chinatown) ezenkívül a koreaiaknak, indiaiaknak, van Kis-Örményország, hasonlóan a filippínó és etióp csoportokhoz.

Művészetek és szórakozás

Los Angelest tartják a világ szórakoztatóipari fővárosának, a belvárostól ÉNY-ra eső Hollywood városrész neve világszerte egyet jelent a filmgyártással. Az országon belüli kulturális fővárosi címen New Yorkkal osztozik. A szórakoztatóipar legfontosabb ága a filmgyártás, de fontos zenei, képzőművészeti és építészeti centrum is.

Média

A legfontosabb napilap a Los Angeles Times. La Opinión cimmel jelenik meg a legfonosabb spanyol nyelvű napilap. Emellett számtalan regionális és specializálódott lap és magazin jelenik meg, egyrészük, mint pl. a Variety c. szórakoztatóipari szaklap, világszerte ismert. Természetesen emellett szinte minden jelentősebb nyelvi-etnikai csoport jelentet meg lapot az anyanyelvén.

A területen hatalmas a választék helyi tv- és rádiócsatornákból is, tekintve hogy New York City után ez az ország második legnagyobb média-piaca, közel 5 és fél millió háztartással. A nagy országos tv-hálózatoknak (CBS, NBC, ABC, Fox, Warner, UPN, PBS) és rádióknak mind van helyi csatornája, a stúdiók is Los Angeles-ben vannak, hatalmas területeken, viszont a pénzügyi központja ezeknek is New York-ban található. Itt is található több spanyol és különféle ázsiai nyelvű médium.

Gazdaság

A környék gazdaságának húzóágazatai a mezőgazdaság, olaj- és repülőgépipar, a kereskedelem, a szórakoztató ipar és a média valamint a turizmus. Talán meglepő módon ez az ország legnagyobb kézműipari központja is. Los Angeles és Long Beach összefüggő kikötői a legjelentősebbek az ország nyugati felén és az egész Csendes-óceánon. Ez a világ legnagyobb szórakoztatóipari központja, beleértve a "korhatáros" műfajokat is. Fontos média-, pénzügyi-, telekommunikációs-, jogi- és turista központ, jelentős az egészségügy és a közlekedés gazdasági szerepe is.

Három nagy Los Angeles-i székhelyű cég szerepel a Fortune 500 listáján, a repülőgépiparból a Northrop Grumman, az Occidental Petroleum az energiaszektorból és a KB Home építőipari óriás.

További jelentős cégek székhelyei találhatók a városban, többek között a 20th Century Fox, Herbalife, Univision, Guess, Paramount Pictures, Sunkist, Fox Sports.

Az agglomerációban még több világcég központja található, akik elsősorban a város magas adói és a kedvezőbb ingatlanárak miatt "menekültek" a környező területekre. Néhány ismert világcég és szervezet, amelynek Los Angeles külvárosaiban van a központja: AMPAS (Filmakadémia), City National Bank, Hilton Hotels, The Walt Disney Company, Warner Brothers, Belkin, Sony Pictures Entertainment (Columbia Pictures), DreamWorks SKG, Mattel, Cunard Lines, Princess Cruises.

Infrastruktúra

Önkormányzat

A várost polgármester és a városi tanács kormányozza. A jelenlegi polgármester Antonio Villaraigosa, 15 tanácsi kerület van.

A Los Angelesi Rendőrség (LAPD) felel a város rendjéért. A Los Angeles megyei Sheriff hivatala illetékes a terület közigazgatásilag nem Los Angeleshez tartozó részein és néhány külvárosban is.

A legnagyobb helyi finanszírozású szervezetek az LAPD mellett a közkönyvtárak hálózata, az Egyesített Los Angeles-i Iskolakerület és a közműveket felügyelő és részben szolgáltató Víz és Energia Hivatal.

Sok külvárosi lakos tartja a városi tanácsot tehetetlennek és alkalmatlannak egy ekkora terület kormányzására. 2002-ben a San Fernando-völgy és Hollywood lakosai népszavazást írattak ki a két terület L.A.-ből történő kiválásáról, a kezdeményezést azonban a város lakói végül leszavazták. Az elégedetlenséget főként az okozza, hogy a sűrűbben lakott belső kerületek és a Belváros aránytalanul több költségvetési pénzt kap, mint az említett külső övezetek.

A problémák orvoslására korlátozott jogokkal rendelkező kerületi tanácsokat hoztak létre 1996-tól kezdődően. Ezek területei nem feltétlen egyeznek meg a hagyományos és külön neveket viselő városrészekkel. Jelenleg 90 ilyen tanács működik, néhány kisebb sikertől eltekintve azonban munkájukat nagyon megnehezíti az állami jog és a bürokrácia.

Közlekedés

A város a hatalmas Dél-Kaliforniai Autópálya hálózat központjában fekszik. Habár a város az óriási forgalmi dugókról és a túlmotorizáltságról hírhedt, az év legtöbb napján az utak nagyjából sikeresen vezetik le az összesen napi 160 millió km-t közlekedő autóáradatot.

A városban a Megyei Közlekedési Hatóság üzemelteti a tömegközlekedést, ami buszokból, metróból és magasvasutakból áll, ezek is több mint egymillió utast szállítanak naponta.

A várost 5 fő és több kisebb közforgalmú repülőtér szolgálja ki, ez rekordnak számít az amerikai nagyvárosok között. Fő reptere a Los Angelesi Nemzetközi Repülőtér (LAX), a világ 5., az ország harmadik legforgalmasabb repülőtere, 2003-ban 55 millió utas és két millió tonna áru haladt át rajta.

Az egybefüggő Los Angeles - Long Beach-i kikötő a világ legforgalmasabb és területét tekintve harmadik legnagyobb konténer terminálja. A kereskedelmi kikötők mellettt számos kisebb-nagyobb sport- és yachtkikötő ad otthont a közel százezernyi kishajónak.