Los Angeles

Los Angeles (Spanyolul; Los �ngeles,) (teljes form�j�ban: El Pueblo de la Reina de los �ngeles, magyarul: Az Angyalok kir�lyn�j�nek faluja "), r�viden L.A., lakoss�g ter�n az Amerikai Egyes�lt �llamok m�sodik legnagyobb v�rosa. Fontos gazdas�gi �s kultur�lis k�zpont, a vil�g sz�rakoztat�ipar�nak egyik legfontosabb fellegv�ra.

A v�rost hivatalosan 1850. �prilis 4-�n alap�tott�k, lakoss�ga ekkor mind�ssze 1610 f� volt, ez lett egyben Los Angeles megye sz�khelye is.

A 2000-ben v�gzett utols� teljesk�r� n�psz�ml�l�s adatai szerint lakosainak sz�ma 3 694 820, 2005. m�jus elsej�n hivatalos becsl�s szerint 3 957 875. Az teljes agglomer�ci� (Metropolitan Area) lakoss�ga 17 545 623. A v�ros f�ldrajzi �rtelemben is nagy, hiszen t�bb mint 1200 km²-t foglal el, ezzel nagyobb New York-n�l �s Chicago-n�l is. Los Angeles k�tszer, 1932-ben �s 1984-ben adott otthont Ny�ri Olimpiai J�t�koknak, ut�bbi "csonka Olimpia" volt, a politikai fesz�lts�gek miatt a Szovjetuni� kezdem�nyez�s�re a legt�bb Kelet-Eur�pai orsz�g, �gy Magyarorsz�g sem vett r�szt rajta.

A v�ros az USA egyik legnagyobb bev�ndorl�si k�zpontja is, ez�ltal etnikailag �s kultur�lisan az egyik legink�bb soksz�n� v�ros a vil�gon. Kellemes �ghajlata, vir�gz� kultur�lis �s gazdas�gi �lete, az "amerikai �lom" lehet�s�ge vonzza legink�bb az embereket.

T�rt�net

A ter�let tengerparti r�szeit �vezredek �ta lakt�k az amerikai �slakosok ("Indi�nok"), els�sorban a Tongva �s a Chumas t�rzsek. A spanyolok el�sz�r 1542-ben �rkeztek a ter�letre Juan Cabrillo vezet�s�vel, de csak 1769-t�l �llom�soztak itt tart�san. Juan Crespi atya egy "csod�latos foly�"-r�l �r, amelyet a felfedez�k "Nuestra Señora de Los Angeles de la Porci�ncula"-nak neveztek el. 1771-ben alap�tott�k Szent G�briel Arkangyal missz�j�t, ezzel biztos�tva a ter�let feletti tart�s spanyol befoly�st.

Venice.

1781. szeptember 4-�n a misszion�riusok telep�l�st alap�tottotak, a foly� neve ut�n, azt kiss� ler�vid�tve El Pueblo de la Reina de los �ngeles-nek nevezt�k azt el, utalva Ferences-rendi k�t�d�s�kre. Mindazon�ltal �vtizedekig jelent�ktelen kis misszi� �s ranch-szer� telep�l�s maradt.

Mexik� f�ggetlens�ge (1820) ut�n a v�ros sors�t meghat�roz� legnagyobb v�ltoz�st az 1847-ben, a mai Montebello hely�n lezajlott csata jelenette, ezut�n a jenkik szerezt�k meg a hatalmat a k�rny�k felett, akik ezr�vel t�dultak Kaliforni�ba az Aranyl�z idej�n. Ez egy�ttal ki is k�vezte az utat az �llamnak az Egyes�lt �llamokhoz t�rt�n� k�s�bbi csatlakoz�s�hoz.

Los Angeles v�ros�t hivatalosan 1850-ben alap�tott�k, a vas�t 1876-ra �rt a v�rosba. 1892-ben k�olajat tal�ltak a k�rny�ken, 1923-ig a vil�g petr�leum termel�s�nek negyed�t Los Angeles adta. A v�ros fejl�d�se szempontj�b�l azonban fontosabb volt a v�z. William Mulholland ir�ny�t�s�val 1913-ra k�sz�lt el a Los Angele Aqueduct, egy 223 m�rf�ld hossz� v�zvezet�k, ami az Owens foly� viz�t sz�ll�totta a v�rosba. Els�sorban ennek sz�ml�j�ra �rhat� a v�ros 1915 ut�ni robban�sszer� n�veked�se. Hab�r k�s�bb sok kritika �rte az �p�t�ket �s az eg�sz elgondol�st, az bizonyos hogy Los Angeles m�rete �s jelent�s�ge a t�red�ke sem lenne a mainak a v�zvezet�k n�lk�l.

Az 1920-as �vekt�l a mozi- �s a rep�l�g�p ipar is felfutott �s hozz�j�rult a tov�bbi n�veked�shez. A v�ros adott otthont az 1932-es Ny�ri Olimpiai J�t�koknak. A II. vil�gh�bor� �j prosperit�st hozott, hab�r a v�ros sok jap�n sz�rmaz�s� lak�j�t sz�ll�tott�k intern�l� t�borokba a h�bor� �veiben. Ebben az id�ben jelent�s sz�m� n�met emigr�ns is �rkezett a v�rosba, t�bbek k�z�tt Thomas Mann, Bertold Brecht �s Lion Feuchtwanger.

A h�bor� ut�ni �vek soha nem l�tott fellend�l�st hoztak, ekkor n�pes�lt be a San Fernando Valley k�rny�ke. Ez a folyamat volt a vil�gon az els� jelent�s szub-urbaniz�ci�, vagyis nagyon gyors, jelent�s ter�let n�veked�s �s egyidej� cs�kken� n�ps�r�s�g. Az 1965-�s Watts-f�le zavarg�sok hozt�k felsz�nre a m�lyen gy�kerez� faji megosztotts�got, hi�ba az orsz�g egyik legfiatalabb v�ros�r�l is van sz�. A kommunista orsz�gok t�volmarad�sa ellen�re az 1984-es Ny�ri Olimpia sikeres volt a v�ros sz�m�ra. 1992-ben ism�t v�res faji zavarg�sok t�rtek ki, majd sz� szerint is megr�zta a v�rost az 1994-es Northridge-i f�ldreng�s.

2002-ben n�pszavaz�st tartottak a San Fernando Valley �s Hollywood k�zigazgat�silag t�rt�n� lev�laszt�s�r�l, de a kezdem�nyez�st a t�bbs�g elutas�totta.

Geogr�fia �s kl�ma

Los Angeles hatalmas terjeszked�se: a k�pen l�that� ter�leten kb. 17 milli� ember �l

Az Egyes�lt �llamok N�pess�gnyilv�ntart� Hivatala szerint a v�ros teljes ter�lete 1290,6 km². Ebb�l 1 214,9 km² sz�razf�ld �s 75,7 km² v�z, ez a teljes ter�let 5,86%-a. Legnagyobb kiterjed�se �szak-D�li ir�nyban 71 km (44 Mf), Kelet-Nyugati ir�nyban 47 km (29 Mf), a v�ros hat�r�nak ker�lete 550 km. Legmagasabb pontja a Sister Elsie Peak 5080 l�b (kb. 1700 m), a San Fernando v�lgy �K-i r�sz�n fekszik, a Mount Lukens hegy r�sze. Az id�szakosan foly� Los Angeles River szint�n a San Fernando v�lgyben ered, de szinte teljes hossz�ban betonozott csatorn�ban folyik a Csendes-�ce�nig. A ter�let sz�mos n�v�ny egyed�li term�helye �s sok biol�giai k�z�ss�g �l�helye, sajnos sok k�z�l�k a vesz�lyeztett vagy kihal�f�lben l�v� faj. Kl�m�ja mediterr�n, ami d�s veget�ci�nak kedvez.

V�rosk�p

A v�ros sz�mos �n�ll� ker�letre oszlik. Legt�bbj�nek neve azokb�l a falvakb�l sz�rmazik, amelyet bekebelezett a n�vekv� v�ros. Sz�mos ter�let neve jel�l domborzati elemeket, f�bb utc�kat, n�h�ny ter�letet pedig a fejleszt�k, �p�t�k neveztek el. B�r az elnevez�sek nem hivatalosak, m�gis fontosak az ott lak�knak mind t�j�koz�d�si, mind kultur�lis �s gazdas�gi szempontokb�l. A fontos �tvonalakon sok t�bla hivatkozik ezekre az elnevez�sekre, a gyakorlat �vtizedekre ny�lik vissza. 1999-ben hoztak l�tre helyi �nkorm�nyzatokat, ezek ter�lete viszont sok helyen elt�r a hagyom�nyokt�l.

Kl�ma

Egy vir�gz� Jacaranda-fa.

Los Angeles a Mediterr�n �vben helyezkedik el, enyhe nedves telek, meleg vagy forr�, sz�raz nyarak jellemzik. Los Angeles �s San Diego part menti ter�letein az �ce�ni szelek kiegyenl�tettebb id�j�r�st, enyh�bb teleket �s h�v�sebb nyarakat okoznak, mint a partt�l t�volabb es� ter�leteken. Ny�ron a h�m�rs�klet j�val 30 fok f�l� emelkedhet, ilyenkor k�l�n�s gondot okozhat a szmog. A ny�ri �tlagos nappali cs�csh�m�rs�klet 29 �C, a legalacsonyabb �jszakai 18 �C. T�len a nappali cs�cs 19 �C �s �jszaka sincs hidegebb 8-10 �C-n�l. T�len a legval�sz�n�bb az es�, de minden �vszak meleg �s sz�raz, �vente 325 napon �t s�t a nap. A janu�ri k�z�ph�m�rs�klet 14,6 �C, a j�liusi 23,5 �C. A v�rosban a legmelegebbet 1985-ben m�rt�k Canoga Park-ban, 46,7 �C-t, �rdekes m�don a leghidegebb is itt fordult el� 1989-ben −7,8 �C. Sz�mottev� (megmarad�) h�es�s amolyan "egyszer-az-�letben" jelens�g, eddig mind�ssze h�romszor fordult el� a v�ros t�rt�net�ben, 5 cm-nyi h� 1932-ben esett, utolj�ra pedig 1949-ben havazott. Febru�r a legcsapad�kosabb h�nap, de ez sem jelent�s, �vente mind�ssze 330-410 mm es� esik Los Angelesre.

K�rnyezetszennyez�s

A v�ros f�ldrajzi elhelyezked�s�nek �s a legf�bb k�zleked�si eszk�zk�nt haszn�lt aut�k hatalmas sz�ma miatt a v�ros jelent�s l�gszennyezetts�gt�l szenved, ez gyakran okoz szmogot. A Los Angeles-i medence �s a San Fernando v�lgy felfogja a sz�mtalan aut�, kamion, haj� �s vonat kipuffog� g�zait �s f�stj�t, ehhez hozz�j�rul az ipari �s egy�b szennyez�s is. A talajv�z egyre fenyegetettebb az olajsz�rmaz�kokt�l. Nyilv�nval� az �sszef�gg�s a nagyfok� szub-urbaniz�ci� �s a motoriz�ci� k�z�tt.

Szeizmikus aktivit�s

Kalifornia m�s r�szeihez hasonl�an Los Angeles is gyakran van kit�ve f�ldreng�seknek, els�sorban a Szent-Andr�s t�r�svonal �s k�t kisebb D�l-kaliforniai t�r�s, a San Jacinto �s a Banning k�zels�ge miatt. A reng�sek t�bbs�ge jelent�ktelen, de a t�rt�nelem sor�n sz�mos komoly f�ldreng�s is megr�zta a t�rs�get. Legut�bb az 1994-es Northridge-i, ennek k�zpontja a San Fernando v�lgy �szaki r�sz�n volt. A jelent�s �rzelmi megpr�b�ltat�sok mellett doll�rmilli�rdokban m�rhet� k�rokat okozott a d�l-kaliforniaiaknak. Kor�bban 1987-ben �s 1971-ben jegyeztek fel jelent�sebb reng�seket.

Emberek �s kult�ra

Demogr�fiai adatok

A 2000-ben k�sz�lt hivatalos n�psz�ml�l�s adatai szerint 3 694 820 lakos, 1 275 412 h�ztart�s �s 798 407 csal�d �lt a v�rosban. A n�ps�r�s�g 3041,3 f�/km² 1 337 706 lak��p�let tal�lhat� a ter�leten, �tlagosan 1101,1 db/km²

A lakoss�g etnikai megoszl�sa: 46,93% feh�r, 11,24% afro-amerikai, 0,8% �slakos (indi�n), 9,99% �zsiai, 0,16% csendes-�ce�ni, 25,7% egy�b etnikum �s 5,18% k�t- vagy t�bb etnikum�nak vallotta mag�t. 46,53% vallotta mag�t (b�rmilyen etnikum�) Hisp�n/Latino sz�rmaz�s�nak.

Az �tlag �letkor 32 �v

Az egy h�ztart�sra jut� �tlagj�vedelem $36 687, ugyanez egy csal�dra sz�m�tva $39 942.

2 182 114 lakos sz�letett az Egyes�lt �llamokban, ebb�l 1 485 576 California �llamban, 663 764-en m�s amerikai �llamban �s 31 792-en az orsz�g k�lbirtokain (Puerto Rico, Guam, Virgin-szigetek vagy Mariana-szigetek)

Az 1 512 720 k�lf�ldi sz�let�s� lakos k�z�l 100 252 eur�pai, 376 767 �zsiai, 20 730 afrikai, 4 104 �ce�niai, 996 996 latin-amerikai �s 13 859 �szak-amerikai. A k�lf�ld�n sz�letettek k�z�l 569 771 f� 1990 �s 2000 m�rciusa k�z�tt �rkezett az orsz�gba, 509 841-en amerikai �llampolg�rok, a m�sik 1 milli� f� nem.

A v�ros lakosait "Angelenos"-nak h�vj�k, L.A. egy igazi vil�gv�ros, az egyik legnagyobb �s legv�ltozatosabb k�z�ss�g a F�ld�n. K�l�n�sen gyorsan n�vekszik a latin �s az �zsiai k�z�ss�g, ut�bbib�l itt tal�lhat� a legnagyobb az orsz�gban. Sz�l�hely�t�l t�vol egy v�roson bel�l itt �l a vil�gon a legt�bb �rm�ny, kambodzsai, filipp�n�, ir�ni, guatemalai, izraeli, jap�n, koreai, salvadori, thai, mexik�i �s nem utols� sorban magyar.

Kb. 140 nemzet lakosai �lnek Los Angelesben, �sszesen legal�bb 224 k�l�nb�z� nyelvet besz�lnek. Jelent�s etnikai enkl�v�i vannak a k�naiaknak (Chinatown) ezenk�v�l a koreaiaknak, indiaiaknak, van Kis-�rm�nyorsz�g, hasonl�an a filipp�n� �s eti�p csoportokhoz.

M�v�szetek �s sz�rakoz�s

Los Angelest tartj�k a vil�g sz�rakoztat�ipari f�v�ros�nak, a belv�rost�l �NY-ra es� Hollywood v�rosr�sz neve vil�gszerte egyet jelent a filmgy�rt�ssal. Az orsz�gon bel�li kultur�lis f�v�rosi c�men New Yorkkal osztozik. A sz�rakoztat�ipar legfontosabb �ga a filmgy�rt�s, de fontos zenei, k�pz�m�v�szeti �s �p�t�szeti centrum is.

M�dia

A legfontosabb napilap a Los Angeles Times. La Opini�n cimmel jelenik meg a legfonosabb spanyol nyelv� napilap. Emellett sz�mtalan region�lis �s specializ�l�dott lap �s magazin jelenik meg, egyr�sz�k, mint pl. a Variety c. sz�rakoztat�ipari szaklap, vil�gszerte ismert. Term�szetesen emellett szinte minden jelent�sebb nyelvi-etnikai csoport jelentet meg lapot az anyanyelv�n.

A ter�leten hatalmas a v�laszt�k helyi tv- �s r�di�csatorn�kb�l is, tekintve hogy New York City ut�n ez az orsz�g m�sodik legnagyobb m�dia-piaca, k�zel 5 �s f�l milli� h�ztart�ssal. A nagy orsz�gos tv-h�l�zatoknak (CBS, NBC, ABC, Fox, Warner, UPN, PBS) �s r�di�knak mind van helyi csatorn�ja, a st�di�k is Los Angeles-ben vannak, hatalmas ter�leteken, viszont a p�nz�gyi k�zpontja ezeknek is New York-ban tal�lhat�. Itt is tal�lhat� t�bb spanyol �s k�l�nf�le �zsiai nyelv� m�dium.

Gazdas�g

A k�rny�k gazdas�g�nak h�z��gazatai a mez�gazdas�g, olaj- �s rep�l�g�pipar, a kereskedelem, a sz�rakoztat� ipar �s a m�dia valamint a turizmus. Tal�n meglep� m�don ez az orsz�g legnagyobb k�zm�ipari k�zpontja is. Los Angeles �s Long Beach �sszef�gg� kik�t�i a legjelent�sebbek az orsz�g nyugati fel�n �s az eg�sz Csendes-�ce�non. Ez a vil�g legnagyobb sz�rakoztat�ipari k�zpontja, bele�rtve a "korhat�ros" m�fajokat is. Fontos m�dia-, p�nz�gyi-, telekommunik�ci�s-, jogi- �s turista k�zpont, jelent�s az eg�szs�g�gy �s a k�zleked�s gazdas�gi szerepe is.

H�rom nagy Los Angeles-i sz�khely� c�g szerepel a Fortune 500 list�j�n, a rep�l�g�piparb�l a Northrop Grumman, az Occidental Petroleum az energiaszektorb�l �s a KB Home �p�t�ipari �ri�s.

Tov�bbi jelent�s c�gek sz�khelyei tal�lhat�k a v�rosban, t�bbek k�z�tt a 20th Century Fox, Herbalife, Univision, Guess, Paramount Pictures, Sunkist, Fox Sports.

Az agglomer�ci�ban m�g t�bb vil�gc�g k�zpontja tal�lhat�, akik els�sorban a v�ros magas ad�i �s a kedvez�bb ingatlan�rak miatt "menek�ltek" a k�rnyez� ter�letekre. N�h�ny ismert vil�gc�g �s szervezet, amelynek Los Angeles k�lv�rosaiban van a k�zpontja: AMPAS (Filmakad�mia), City National Bank, Hilton Hotels, The Walt Disney Company, Warner Brothers, Belkin, Sony Pictures Entertainment (Columbia Pictures), DreamWorks SKG, Mattel, Cunard Lines, Princess Cruises.

Infrastrukt�ra

�nkorm�nyzat

A v�rost polg�rmester �s a v�rosi tan�cs korm�nyozza. A jelenlegi polg�rmester Antonio Villaraigosa, 15 tan�csi ker�let van.

A Los Angelesi Rend�rs�g (LAPD) felel a v�ros rendj��rt. A Los Angeles megyei Sheriff hivatala illet�kes a ter�let k�zigazgat�silag nem Los Angeleshez tartoz� r�szein �s n�h�ny k�lv�rosban is.

A legnagyobb helyi finansz�roz�s� szervezetek az LAPD mellett a k�zk�nyvt�rak h�l�zata, az Egyes�tett Los Angeles-i Iskolaker�let �s a k�zm�veket fel�gyel� �s r�szben szolg�ltat� V�z �s Energia Hivatal.

Sok k�lv�rosi lakos tartja a v�rosi tan�csot tehetetlennek �s alkalmatlannak egy ekkora ter�let korm�nyz�s�ra. 2002-ben a San Fernando-v�lgy �s Hollywood lakosai n�pszavaz�st �rattak ki a k�t ter�let L.A.-b�l t�rt�n� kiv�l�s�r�l, a kezdem�nyez�st azonban a v�ros lak�i v�g�l leszavazt�k. Az el�gedetlens�get f�k�nt az okozza, hogy a s�r�bben lakott bels� ker�letek �s a Belv�ros ar�nytalanul t�bb k�lts�gvet�si p�nzt kap, mint az eml�tett k�ls� �vezetek.

A probl�m�k orvosl�s�ra korl�tozott jogokkal rendelkez� ker�leti tan�csokat hoztak l�tre 1996-t�l kezd�d�en. Ezek ter�letei nem felt�tlen egyeznek meg a hagyom�nyos �s k�l�n neveket visel� v�rosr�szekkel. Jelenleg 90 ilyen tan�cs m�k�dik, n�h�ny kisebb sikert�l eltekintve azonban munk�jukat nagyon megnehez�ti az �llami jog �s a b�rokr�cia.

K�zleked�s

A v�ros a hatalmas D�l-Kaliforniai Aut�p�lya h�l�zat k�zpontj�ban fekszik. Hab�r a v�ros az �ri�si forgalmi dug�kr�l �s a t�lmotoriz�lts�gr�l h�rhedt, az �v legt�bb napj�n az utak nagyj�b�l sikeresen vezetik le az �sszesen napi 160 milli� km-t k�zleked� aut��radatot.

A v�rosban a Megyei K�zleked�si Hat�s�g �zemelteti a t�megk�zleked�st, ami buszokb�l, metr�b�l �s magasvasutakb�l �ll, ezek is t�bb mint egymilli� utast sz�ll�tanak naponta.

A v�rost 5 f� �s t�bb kisebb k�zforgalm� rep�l�t�r szolg�lja ki, ez rekordnak sz�m�t az amerikai nagyv�rosok k�z�tt. F� reptere a Los Angelesi Nemzetk�zi Rep�l�t�r (LAX), a vil�g 5., az orsz�g harmadik legforgalmasabb rep�l�tere, 2003-ban 55 milli� utas �s k�t milli� tonna �ru haladt �t rajta.

Az egybef�gg� Los Angeles - Long Beach-i kik�t� a vil�g legforgalmasabb �s ter�let�t tekintve harmadik legnagyobb kont�ner termin�lja. A kereskedelmi kik�t�k mellettt sz�mos kisebb-nagyobb sport- �s yachtkik�t� ad otthont a k�zel sz�zezernyi kishaj�nak.